« Bienvenue à Montréal! » or ”Welcome in Montreal!” avagy „Isten hozott Montreálban!”

« Bienvenue à Montréal! »  or ”Welcome in Montreal!”  avagy „Isten hozott Montreálban!”

2010. február 14., vasárnap

« Bienvenue à Montréal! »
or ”Welcome in Montreal!”
avagy „Isten hozott Montrealban!”

Mindenekelőtt kedves Olvasó - ha akarod, ha nem:) - egy kis okosítás arról a helyről, amiről a következőkben „hallani” fogsz…

Montreal Kanada második legnagyobb városa és egyben Québec tartomány legnagyobb városa. Párizs után a második legnagyobb francia nyelvű város a nyugati világban. A városban továbbá jelentős angol nyelvű kisebbség is él.

A város az azonos nevű szigeten található a Szent Lőrinc és az Ottawa folyó torkolatánál.
Magában Montrealban 20 06-ban 1 620 693 fő élt, de a környéken kétszer ennyien. Az agglomeráció 75 szigetből áll, amelyek közül Montreal a legnagyobb. Montreal Québec tartomány déli részén fekszik 275 km-re Québec várostól és 167 km-re Ottawától. Két folyó veszi körül a várost, az Ottawa-folyó és a Szent Lőrinc-folyó. Montreal legmagasabb pontja a Mont Royal domb, ami 233 méter magas. A városi kikötő a Szent Lőrinc-folyón átmenő tengeri út - a Nagy Tavak és az Atlanti óceán között halad - egyik vége (Voie maritime du Saint-Laurent). Montreal szigetén található a Mont Royal hegy három csúccsal.

Montrealban több éghajlati terület jellemzője megfigyelhető, köztük a legjelentősebb a kontinentális éghajlat. Csapadékban bővelkedik: 2,25 méter hó és 900 mm eső esik évente. A statisztikák szerint a nyár nagyon csapadékos, de ugyanakkor ilyenkor süt a legtöbbet a Nap.
A leghidegebb hónap a január, amikor akár -15°C is lehet, mivel nagyon szeles ez a hónap. A legmelegebb hónap a július, 26,3°C is lehet.

A lakosság többsége Európából származik, azon belül is francia, ír, angol és olasz területekről. A négy legnagyobb etnikum 2001-ben a városban: kanadai (több generáción keresztül az országban él) 55,7% (1 885 085 fő), francia 26,6 % (900 485), olasz 6,6 % (224 460 fő) és ír 4,7 % (161 235).

Montrealban több nagyobb templom is található, emiatt a 19. században a 100 tornyú városnak is hívták. A lakosság 84%-a keresztény, azon belül a többség római katolikus.